Nagy-Strázsa-hegy

A Nagy-Strázsa-hegy fekvése a Pilisben

Ősi magyar neve: Sátor-kő A Pilis hegység tagja. A 308 méter magas hegy Esztergomtól DK-re található.

Két barlangot rejt magában:

• Sátorkőpusztai –barlangot és a

• Strázsa-barlangot.

A hegy Déli oldalán található a „kősátor” , mely a Strázsa-barlang bejáratát rejti.

Itt találhatók a szintén érdekes sziklaképződmények, gömbfülkék, és Tündérkapuk is.

A Strázsa-hegy geológiája

Földtani környezet

A felszín A Strázsa-hegyek területén és környezetükben ismert legidősebb kőzet felszínen és felszín alatt a felső-triász dachsteini mészkő. Ez az egykori trópusi Tethys-tenger vizében képződött. A Strázsa-hegy területén a felszínen, csak a homokkő rétegeit és az ezt fedő nummuliteszes mészkő roncsait találjuk meg. A mészkő általában fehér-világosszürke színű. A Strázsa-hegy tetőzónájában kisméretű szurdokok találhatók. Ezek nagy valószínűséggel egykori barlangok felszakadása során keletkeztek (Tündérkapuk). Később a homokkővé váló homok már a Strázsa-hegy dachsteini mészkövét is befedte, így ettől kezdve beszélhetünk a terület fedett karszttá válásáról.

A Strázsa-hegy növényvilága

Déli lankás lejtőjén a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőtársulással találkozhatunk.

• Cserjéi : egybibés galagonya, a barkócaberkenye, húsos som, kökény, kecskerágó.

• Lágyszárúi : borzas repkény, odvas keltike, tavaszi lednek, illatos ibolya, kányazsombor, tavaszi kankalin, árvalányhaj, tarka nőszirom, méhfű, közönséges orbáncfű, szurokfű.

A meredekebb déli lejtőkön a sajmeggyes-molyhos tölgy karsztbokorerdő a legelterjedtebb.

• Cserjéi a húsos som és a galagonya. Aljnövényzetét főként az erdős-sztyepp növényei alkotják.

A sziklás területek társulása a sziklafüves lejtősztyepp . A sztyeppréteken tavasztól őszig számtalan növény virágzik: kígyószisz-, nőszirom-, kosbor-, kankalin-, árvalányhaj-, len- és kökörcsin félék, mint a leány- és fekete kökörcsin. Ritkaságok: magyar imola, fehéres csüdfű, kék szamárkenyér, sziklákon fodorkák, kövirózsák.

A Strázsa-hegy állatvilága

Az állatvilág változatos.

Ízeltlábúak : sáska-, szöcskefélék, kabócák, futrinkák, cincérek. Lepkefélék: csüngők, pávaszemek.

Kétéltűek, hüllők : levelibékák, varangyok, pettyes gőte, a zöld-, fali- és lábatlan gyík.

Madarak

Védett ragadozók : egerészölyv, barna héja, karvaly, vörös vércse, ritka a kerecsensólyom. Bagolyfélék.

Énekes madarak : rigó-félék, a cinegék, pintyek, a búbos banka, a szajkó, az ökörszem,a vörösbegy, a meggyvágó és a holló.

Emlősök : róka, vadmacska, ritkán hiúz, görény, nyest és nyuszt, cickány. Denevérek, pelék a barlangokban.

Süttő Ildikó szakdolgozata

Kirándulásaink során talált növények